Az én SAL-om

Már régóta adós vagyok ezzel, de bevallom szakaszosan hímeztem és gondoltam hogy eddig el akarok jutni mielőtt megmutatom. Ez lesz tehát az én táskám a mai borús időben fényképezve. Az anyag Lugana 25 ct világos lila (ez sajnos a fényképen nem igazán látszik). A választott DMC színek: 210 és 550

Életemben először nem számoltam le rendesen, no meg csak az első minta egység volt meg így aztán az utolsó pár sor le fog maradni mert nem fér rá az anyagra.

Mintás anyagot még nem választottam hozzá, tehát ennyi az eddig meglévő ötletem . Eddig jutottam vele, amikor nagyon ráuntam az RR és Magazinos hímzésekre akkor ez tökéletes volt mert nincs színváltás és főként a csíkok mentek manuálisan is.

Az anyagot imádom, nagyon könnyű rá hímezni és szépek az ikszek is rajta. Igaz a 25 ct miatt a DMC fonal sem fedi teljesen, de az összhatás tetszik. Igyekszem feltenni a SAL honlapjára is és ott a képet lehet majd nagyítani remélhetőleg.

OKJ képzés

Ezt ma kaptam és bár nekem nincs olyan egyed akit beirassak gondoltam hátha nektek van :-):

PASIKÉPZŐ
OKJ-s szakképzés
                                                           
A képzés alcíme: Olyan intelligenssé válni, mint egy nő.

Cél: Aktiválni a férfiak agyának idevágó részét, amelynek létezéséről sejtésük sincs.

A tanfolyam árát a tényleges szükségletek felmérése után állapítjuk meg, kedvezményt adunk azoknak a jelentkezőknek, akik mindegyik kurzuson részt vesznek!!!

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK:

1. Leválni az anyámról (2000 óra)
2. A fizetésemet a feleségemnek adom (550 óra)
3. A feleségem nem az anyám (350 óra)


KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK :

1. Nem vagyok féltékeny a gyerekemre (50 óra)
2. Kész vacsora ..... egy mosolygó feleség (200 óra)
3. Nem viselkedem úgy, mint egy fajankó a feleségem barátai előtt (több mint 500 óra)
4. Hogyan lazítsunk úgy, hogy ne tűnjünk lustának (300 óra)
5 Leküzdeni a távirányító-szindrómát (550 óra)
6. Nem pisilek a WC mellé (100 óra, gyakorlati foglalkozás videó rögzítéssel)
7. Előbb sikerül kielégítenem a feleségem, minthogy elkezdené tettetni (kb. 1500 óra)
8. A cipők maguktól soha nem mennek el a cipős szekrényig (800 óra)
9. Hogyan jussunk el a szennyes tartóig úgy, hogy útközben nem tévedünk el (50 óra)
10. Hogyan éljünk túl egy náthát agonizálás nélkül (200 óra)

FAKULTATÍV TANTÁRGYAK:

1. Emésztési technika, hang nélkül
2. Agyamba vésem, mely napokon esedékes a szemétlevitel
3. Konyha - kezdő szint: háztartási gépek: ON (bekapcsolni), OFF (kikapcsolni)
4. Konyha - haladó szint: az első zacskós levesem anélkül, hogy elforralnám az összes vizet
5. A jégkocka tartó megtöltésének veszélyei (diavetítéssel kísért bemutató)
6. A legújabb tudományos felfedezés: a házimunka nem okoz impotenciát
7. A WC ülőke dörrenésmentes lehajtása
8. Miért nem szükséges a takaró emelgetése, miután megszabadultunk bélgázainktól?
9. Alapvető különbségek a szennyeskosár és a padló között (zeneterápiás laborgyakorlat)
10. Hogyan repül a kávéscsésze a mosogatóig (gyakorlatok David Copperfield irányításával)
11. Érzékeken túli kommunikáció: mentális gyakorlatok azokra az esetekre, amikor világosan elmondják, hogy a keresett dolog a szekrényfiókban van, ilyenkor ne kelljen visszakérdezni, hogy melyik szekrény, melyik fiókjában

HÁZIDOLGOZATI TÉMÁK:

(A témák nehézsége és összetettsége miatt csak 2 dolgozatot kell beadni)

1. A vasaló: a ruhák titokzatos útja a mosógéptől a ruhásszekrényig
2 . Én és az elektromosság: a villanyszerelő kihívásának anyagi előnyei villamossági hibák esetén (a legbanálisabbaknál is!)
3. Miért nem bűntény virágot ajándékozni a nőnek a házasságkötés után?
4. A WC papír: a WC papír vajon a papírtartóban jön a világra?
5. Az eltévedt férfi autóvezető is kérhet útbaigazítást a járókelőktől anélkül, hogy impotensnek tűnne
6. Tisztítószerek: adagolás és gyakorlati felhasználási tanácsok a javíthatatlan károk elkerülése céljából
7. A mosógép: a nagy ismeretlen felfedezése
8. Milyen genetikai akadályai vannak, hogy szó nélkül végignézzük, amint egy nő leparkol

Sofie első hete

Egy hetes nálunk ez az átok . A kezdeti megszeppenése után, a héten kitombolta magát. Egyedül nem lehet még hagyni, remélem azért hamarosan igen, mert bár itthon dolgozom azért volna néha dolgom napközben is.

Az első éjszaka rázós volt, félóránként felkelt és megnézte hogy megvagyunk-e. Ezen kívül azóta éjszaka alszik, igaz mi is nyitott szobaajtókkal vagyunk a béke kedvéért. A vihart ő sem szereti, de a dörgést és a villámlást leszámítva az eső nem izgatja. Ellenben a kaja biznisz nagyban megy. Ha olyan kedve van és úgy gondolja hogy tőlünk nem kap enni, akkor próbálja magát kiszolgálni a szemetesből és a garázsból ahol a kolbászok vannak. Mesterien kezeli a kilincseket és próbál mindenhová bejutni ahol jár. A kertkapun simán ki tudna ugrani de nem teszi, ellenben kulcs hiányában egy drót karikával próbáljuk megakadályozni hogy kijuthasson. Nem vizslaként viselkedik még, a kajás srácon kívül aki az ebédet hozza nem igazán szívlel senki sem. A takarító segítségünk Rita úgy tudott dolgozni hogy én Sofie-t pórázra vettem és kísérgettük hogy szokja a látványát. Védi a házat mindentől, volt két nap amikor még a bogarakat is megugatta szinte, nem tisztelt se embert, se állatot. Igen ám de ő tuti szobakutya volt, ezért a nappali közepén engedte ki a hangját és innen próbálta megvédeni a házat! A kert neki szokatlan, bár egy hét alatt rájött - ahogy a képeken is látszik a külön képtárban - hogy jó dolog az. Szobatiszta, kivéve az első napi jelölést, illetve a garázsban tett kísérletét.

A kis piszok a 220 kilométert amikor elhoztuk minden baleset nélkül tűrte, a tegnapi állatorvosi látogatást két rókázással "honorálta" nekünk, naná hogy külön-külön helyre. Ha elmegy valamelyikünk, áriázásba kezd azon a mély bariton hangján. Hallanotok kellene, veszett egy hangja van.

Labdázni már hajlandó, bár elég alternatív módon értelmezi ezt is, ha olyan kedve van visszahozza a labdát. Ülni, feküdni nem tud utasításra. A séta rémálom, húz és fullad mint akit ölnek. Én feltételezem hogy nem is igazán akar elmenni, neki most fontosabb a ház és annak védelme. Ezért aztán minél gyorsabban haza is akar érni!

Igaz a kaja is itthon van. Az egy hét alatt evett kutyakaját, de már kétszer kapott pörköltet ami neki készült, no meg ugye érkezéskor a kolbász fogadta. A mézet nem szereti, de különben minden kaját befalna.

Tehát senkit ne tévesszenek meg a képek, átok egy kisasszonyt fogadtunk be ! De hát szeretjük mert annyira örül ha hazaérünk, átkulcsol a hosszú lábaival hogy ne menjünk el amikor készülődünk, s persze tanulékony is a maga makacs módján. Megkapta Frigyes kanapéját, de a szobájába nem akart bemenni eddig. Így aztán a mi kanapénk mellé raktuk az övét is a nappaliban. Ez persze nem akadályozza meg a kisasszonyt hogy a mi bútorainkra is felmásszon. Aki ismer igazán tudja hogy nem vagyok egy rendszerető lény, ez most kamatozódik. Ugyanis az egyik kanapé tele van hímzéssel és laptoppal, a másikat éjszakára mindenféléve tele pakoljuk hogy ne feküdjön fel. Kerti párna, bőrönd, tiszta ruhák s még ilyen dolgok.

A doki azt mondta hogy egészséges és kb. augusztusban tüzelne legközelebb. Ezt nem várjuk meg, előbb lesz megműtve Sofe mert így is nehéz vele, és akkor bizony megvadulnak ezt tapasztalatból tudom.

Most alszik mintha mi sem történt volna, pedig az előbb szidtam le rendesen mert megint belopódzott a garázsba kajáért.

 

 

Miért is hallgattam ennyire

Szóval az úgy volt... Sokan tudjátok hogy nekünk volt egy kutyánk Frigyes. Még ő előtte volt egy német vizslánk is Snoopy. Tulajdonképpen amióta kertes házban lakunk még nem volt olyan hogy valamilyen bundás ne uralta volna az életünket. De áprilisban aztán itthagyott minket Frigyes és üres lett a lakás. S nem csak az, az életem is. Persze tudom ezt férjjel, gyerekkel szokták az emberek orvosolni, de nekem ugye egyik sincs. Az életemben is káosz lett a szokásos menetrend felborult.

De aztán egyszercsak kaptam egy levelet hogy a debreceni menhelyen van két csokibarna vizsla. Már a képek alapján is beléjük szerettem, de aztán két héttel ezelőtt le is mentem megnézni őket. Heni és Sofie tündériek voltak, de mi indultunk nyaralni ugye. Az édesapám is kategórikusan nemet mondott, most még nem lesz kutyánk felkiáltással. Aztán kiderült az egy hét pihenés alatt hogy azért nem szeretne mert kivételesen tervezetten, fajtiszta vizslát és majd ősszel mert még az idei nyáron nyaralna egyet. De hát látta rajtam hogy a két vizsla a menehelyen nagyon beleköltözött a szívembe.

Így aztán ma leutaztunk Debrecenben és íme az eredmény  :

Persze az első nap még a próbálkozásokról szól, akinek van kutyája tudja: mit szabad és mit nem. Kanapé kutya és mindenhová felmászik, mesterien nyitogatja az ajtókat és hát a kaja központi kérdés nála a menhelyi léte miatt is. De a Papámmal első látásra egymásba szerettek s a hazavezető utat is jól bírta, bújos kis cukorfalat. Talán azt nem tudjátok rólam, hogy Vízöntő jegyben születtem és mint ilyen kicsit ambivalens érzéseim vannak. Minden fontos dolgot akarok is meg nem is egyszerre. Nagy szerettem volna Sofie-t, de most van egy olyan hülye érzésem is hogy jaj de most akkor tényleg itt van és mi lesz éjszaka, és miért nyitogatja az ajtókat és fekszik fel ha mondtuk neki hogy nem lehet. De ezt majd elmúlik nálam és ha jól alakul az éjszaka holnap reggel már ugyanolyan boldogan ugrunk egymás nyakába . Egyszóval happy az élet nálunk, újra kutyások vagyunk ! S ráadásul a tévében pont a kedvenc filmem megy a boszorkányokról .

Szép jó éjszakát mindenkinek!

Ha én egyszer kiteszem a lábamat...

Múlt héten szerdán már nem volt időm búcsúzkodni mert elúsztam a határidős munkákkal a nyaralás előtt az ügyfelek miatt. Így aztán csak titokban egy Pannonos előfizetéssel kukkoltalak benneteket naponta pár percre Bükfürdőről a medence partjáról.

Mutatnék én nyaralási képeket, de látom mire visszatértem "felbomlott a világ rendje"   Én is a ti hívásotokra érkeztem ide nem is oly régen. Nem feltétlen a minták voltak a lényegek, bár tagadhatatlan hogy sok szépséget láttam itt, inkább a társaságotok. Reggelente veletek kezdtem és csak utána jöhetett az APEH honlap  Sokat tanultam a hímzéseitekből, kicsit mintha beköltözhettem volna a családotokba, s sokszor csak nevetni tértünk be egymáshoz. Persze néha beleolvastam a más helyen vezetett blogjaitokba is, de ennek az oldalnak az volt a jelentősége hogy láthattam melyikőtök mit is írt az oldalára, milyen blogot vagy képtárat nyitott. Ha valami megtetszett oly szívesen osztottam meg veletek.

Nagyon szomorú vagyok hogy ennek vége, s ennek több oka is van. Pl. tényleg most tettem volna fel képeket a hímzéses táskám haladásáról, Bükfürdőn lekapott madarakról, s mert a talis képeket is oly élvezettel osztottuk meg egymással. Másrészt nekem van még egy fontos contactom... ő már ide (sem) ír többet egy ideje. Ha bánatos vagy ügyfél által felcukkolt vagyok akkor csak belépek hozzá és megnyugszom. Vagy sírok. Mikor mi jut nekem. De már nála sem láthatom rendes nagyságban a képeket, a sünis videókat nem játszhatom le, pedig nem mentettem őket mert azok az övéi és hozzá kötődnek. Bátorákos Vicáról van szó, aki nem oly régen hagyott itt minket  .

De majd lesz valahogy. Akkor szóban mesélem el hogy egy hetet töltöttem az édesapámmal Bükfürdőn. Szerdán amikor indultunk zuhogott az eső és farmerban, pulóverben ültünk a kocsiba. Mire leértünk ott strandidő volt, hülyén is néztek ránk minek öltöztünk ennyire be. A szálloda 4 csillagos volt, de én ez idő alatt egy csillagot elvettem tőlük. Internetet ígértek a szobába, csak a helye volt meg, ha kellett akkor fél órára 3000 Ft-ot kértek... A szálloda liftjei közül egy tuti nem ment állandóan, a recepciós úgy beküldött minket a faluban lévő gyógyszertárba hogy csak na, pedig tudnia kellett volna hogy hétvégén még ügyelet sincs. A fürdőbelépőt külön minden nap pluszban meg kellett hogy vegyük. Negatívum volt, bár nem a szálloda tehet róla, hogy tele voltunk németekkel. Én nem bírom sem őket, sem a nyelvüket. Jól nevelt lévén viszont tudok köszönni és megköszönni, ezek meg azt hitték én is tenyeres talpas germán menyecske vagyok, és beszéltek hozzám azon az irtózatos nyelvükön  Alig bírtam kimosni magamat, csak mosolyogtam rendesen. Aztán gondoltam itt a kánaán, Alpok-Adria Ifjúsági Játékok vette kezdetét a hét közepén. Láttam én hogy abba valami csalárd módon az olaszok is benne vannak. Jaj de örültem! De nem, ebbe a szállodába csak a horvátok és mit gondoltok? Na igen az osztrákok jöttek... Azért a végefelé már lettek magyar hangok is, végetért a suli és jöttek a családok. A szoba szomszédaink csehek vagy lengyelek voltak, szegényeket többször felébreszthettem a foci szurkolásommal . A tévé kriminális volt, pont az M1-es szemcsés volt folyton.

De ezeket leszámítva, s ha nem néztem a csillagokat jól éreztük magunkat . A szoba szép volt, a kilátás a zöld mezőre nézett és még kisvonat is közlekedett naponta többször. A strandon nem volt tumultus, voltak programok és jól le is égtem 3-szor is. Most is piros nyuszi vagyok, de ez nem meglepő. A hőség így kibírható volt, egyszer még Sárvárra is átugrottunk fürdeni, jelentem nincs egy falat árnyék sem, és nem is vettem észre a gyógyvizet. Ott a strand is drágább volt. Bükfürdőn még aquabike is volt, úgy képzeljétek el hogy beledobták a cajgákat a vízbe és ott kellett tekerni! Buggyantak . Én nem csúzdázom, de az is volt a strandon. A legjobb viszont a tömeg hiánya mellett hogy tisztára jó alakúnak érezhettem magamat, hiszen ez valóban gyógyfürdő és tele volt idősekkel akik ugye nem a jó alakukról híresek. Így aztán a hájammal és a visszereimmel (azok is vannak...) meg a stíráimmal tiszta jó nő voltam . Hapsi így aztán nem is jöhetett szóba a korkülönönbségek miatt. A ruházatom kicsit hiányos votl a bőröndben, lévén a nyaralás előtti napokban sikerült még a fürdőruhákra is szert tennem hosszas bevásárlási hajsza után. A strandon aztán kaptam magamra rövid nacit és még nem is iszonyú rondákat !!! A napozó matracunk nagyon jó vétel volt, több szivacs darab van összedolgozva egy hosszú csíkká hogy összehajtható is legyen. A kedvenc napozó ágyunkat is megtaláltuk, teljesen hanyat dobhatod magadat benne. Igaz én olvasásra és hímzésre használtam, a napot hanyagoltam s még így is sikerült 3-szor leégnem. A rekreációs parkban lézengtünk ami nem a csúzdával megspékeltet jelenti itt hanem az öregekre való tekintettel a dögönyöző, masszírozó részt ami nagyrészt még fedett is mint gyógyvíz. Azért nekem volt egy sebes folyó is ahol vitt körbe-körbe a víz.

A mérleggel még itthon nem kerültem barátságba, nem mertem megközelíteni a sok fagyi, süti, palacsinta okán sem. Az állatvilág is túlélte hála Ritának a takarító lánynak aki szorgalmasan és önként jött etetni, azzal a felkiáltással hogy "Jaj nehogy éhen haljanak!" Én mondtam a halaknak hogy fityisz az orrukra, én vettem egy hetes tabletát, eszi nem eszi nem kap mást. A teknőcök pedig kibírják egy hétig kaja nélkül.

Jelentem nálunk a hűtő üres, a Food sem hoz a héten kaját, éhen fogok halni . Az imént fogtam magam és behúztam a bőröndömet a fürdőszobába és ott rögtön a gépbe raktam a mosnivalót. Nem majd én kiveszem és külön becipelem, a frászt. A vitt hímzéseimmel is jól haladtam, a Calender Cats-ben Carol kendőjén a cserepet hímeztem meg, a Magazinossal is előrébb kerültem és a táskás SAL-ban is van már egy mintaegység rajta. A fehér szín nem jött be és nem ütött el eléggé az anyagtól tehát annak nem is kezdtem neki.

Kimosott a gép megyek is teregetni. Én tökélyre fejlesztettem az idén a nyaralást, a céges mobilomat nem vittem el és nem is fogom bekapcsolni hétfőig, sőt addig a céges e-mailjeimet sem olvasom el. Tehát itthon vagyok de nem dolgozom csak veletek csicsergek, hímzek és éhezem .

A kutya kérdésről most még nem mesélek, majd talán a hétvégén, talán...

 

 

 

Az e heti eredményeim

Addig nézegettem Carol szép Herbs-es RR-jét hogy félre dobva mindent nekiláttam én is a nálam következőnek. Szép és villám gyorsan hímezhető ez a minta. Tehát Anyecs szeretettel neked a kendődön a következő minta  Angelt meginterjúvolva, akkor megy tovább a maga útján, aztán majd meglátod hogy szeretnéd-e a 3. minta okán elküldeni neki utólag.

A másik eredményem iszonyúan meglepett engem is. Még Bátorákostól kaptam a magokat, amelyeket most vetettem el mint sokan közülünk az emlékére. Nem vagyok egy nagy kertész, a kaktuszokon kívül más virág nem igazán szívlel engemet. A kaktuszok közül is a szukulensek kevésbé bírnak, de remélem ezek a kis kaktusz kezdemények szép nagyra nőnek és a virágaikkal (ami büdi lesz) majd eszembe juttatják az én teknőcös barátnőmet. Tehát Vica tudom hogy látod az itteni ökörködésünket, neked ajánlva nézd milyen édes kis növénykék bújnak ki a magjaidból   Köszönet érte Neked!

Lányok egy kérés: aki az elkövetkezendő 30 napban a következő tüneteket látja, érzi rajtam az jelezze - pirosodás, agylágyulás, depresszió, hirtelen hangulati változások, gyerek gőgicsélés a hasamból, múmiásodás. Kaptam gyógyszert hogy helyre billentse a buggyant bőrömet, de több oldalnyi a mellékhatási lista. Minden amit el tudtok képzelni benne van, s még több is. Tehát aki látja rajtam a változást jelentse, mert akkor aztán inkább bundát nyúzok és és újat húzok a bogyók helyett .

 

 

 

Nektek mesélem el először...

... hogy Maxi a foxi gazdihoz került két hete    

Nem általam, mert én ugye két hete Frigyes lelki békéjét őriztem, de sikerült gazdira lelnie.

Onnan tudom, hogy már két napja keres egy nő Dunaújvárosból hogy örökbe fogadná. Ma felhívtam a Heroszt és most mondták hogy nincs már meg. Van bent egy másik foxi, most kutatják hogy ő is fiú-e és ha igen kimegyek megnézni, hátha őt is ki tudom így hozni onnan a hölgynek.

Lányok boldog vagyok, bár semmi érdemem nincs az ügyben, de legalább életben tartottam a reményét és nem került az autó és az altatólövedék közelébe!

S persze bőgök, de ez már nem újdonság nálam az utóbbi hetekben