A történet ott kezdődik hogy van nekünk egy falánk kanapénk a nappaliban. Ágynak kinyitható bőrből készült dög.Én egyéb ülő alkalmatosság híján ezen alkotok, sőt mostanában ezen is dolgozom. Rengeteg bosszúságot okoz, mert ahogy ülök rajta henger korpuszommal egy rést alkot az oldalán és mindent, szó szerint mindent képes elnyelni. A hímző ollómon már egy plüss Kistehén van mert azt is többször pecáztam már szűz állapotában.
Nos tegnap kb. este 10 tájékán rám tört hogy a horgolás közben elkövessem az órám elkészítését aminek kb. harmadszorra futok neki mivel nem volt elég kristály itthon, vagy ha volt kisebbre alkottam mint kellett. Ülök az én dög kanapémon és hopp elnyeli legjobb szándékom ellenére is az egyik kék swarovski kristályt. Ebben csak az a gond, hogy hajszál pontosan annyit vettem mint amennyi kellett :-(
Na nekem sem kellett több, széttoltam a bútorokat és felnyitottam félig a "hasát" és kipeckeltem az ágylábbal. Elővettem az elemlámpát amit beszorítottam az oldalához, a wok sütőhöz kapott nagy csipeszt, a vonalzót, a mágneses nyakláncomat és indult a hajsza. Tudtam én hogy a kristály nem reagál a mágnesre, de gondoltam hátha :-) A felsorolt eszközök pont ilyen sorrendben estek be a szűk résen a kezemből. Nem ragozom, egy óra komoly küzdelem árán pár darab gemkapocs, egy fél éve eltűnt horgolótű, két filctoll és a vonalzó került elő, no meg a mágneses nyakláncom egy másik segítségével. Ámde a kristály nem. Viszont a wok csipesz beszorult az aljára és nem engedte visszatolni az ágy részét csak félig. Katasztrófa övezet maradt utánam reggelre.
Ma felemeltük a dögöt és a képen látható kincsek kerültek elő még a gyomrából. Ebből egyenes arányban következik hogy melyek az állandó tevékenységeim: szakmai munka (lsd. filctoll, gemkapocs), horgolás (lsd. horgolótű), gyöngyfűzés (lsd. rengeteg gyöngy), varrás (lsd. gombostűk).
Most is itt ülök, de azért a laptop csak nem fér be a résen :-D
